A mai nap ismét a cargo keresgélés köré szerveződött. Illetve ismerkedünk a városba, tekergünk erre-arra, de a végcél valamilyen cargo megtekintése, kipróbálása, Mára a Veleon volt terítéken. Egy berlini cég 3 kerekű cargoja, amit lehet dönteni. Ez nyilván nem nekem érdekes, hanem Ritának esetleg, én elvagyok a kétkereküekkel.
Délre volt megbeszélve a próba, 10 után nem sokkal neki is indultunk, mert Kirával megegyeztünk, hogy egy darabig jöhet a saját biciklijével. Teljesen jól bírta, ~8km-ig jött, ott is én kényszerítettem bele a bödönbe, mert addigra már 10m-ként meg kellett állni valami miatt (orrfújás, jajahajam, stb). Innentől kicsit tempósabban haladtunk tovább Treptow majd Kreuzberg utcáin, Ez a Kreuzberg egy jópofa hely, életteli utcákkal. Nem annyira germán, mint Adlershof. Megtaláltuk a bringaboltot is, ahol az idős tulaj előhozta a biciklit, felfújta, majd Rita ment vele először. Már az elején fura volt, hogy időnként beleér a kerék a dobozba, meg kicsit az egész olyan ingatagnak tűnt. Aztán én is mentem vele, és az érzés csak erősödött. Nem tudom, hogy az adott darab volt rosszul összeszerelve (nem kizárt, mert a doboz szemre is ferde volt, és a kormánynak akkora holtjátéka volt, hogy egy OT-s autó is megirigyelné) vagy a konstrukció szar valahogy, de egyáltalán nem tetszett. Még 200 EUR-ért sem, nemhogy több ezerért.
Innen aztán továbbindultunk Prenzlauer Berg felé a másik kiszemelt cargo a Douze miatt. Útküzben ettünk egy rettenetesen furcsa és elég rossz pékségben (?) valamint ittunk egy közepesen szar kávét is. Az út maga érdekes volt, véletlenül még a Brandenburger Tor mellett is elmentünk, tisztára, mint a turisták :) Aztán egyszercsak megérkeztünk a Litle Big Cargohoz, ahol egy kissé túl beszédes emberke ecsetelte hosszasan a Douze előnyeit. Amúgy szimpatikus volt, még ha nekem kicsit sok is, és igazából sikerrel is járt a meggyőzés terén. Már csak ki kéne próbálni, mert arra most nem volt lehetőség.
Innen már hazafelé vettük az irány, Friedrichshainon keresztül jutottunk el a Spree partjára, onnan a megszokott útvonalon a Treptow parkba, ahol megnéztük a pingvines játszóteret meg átsétáltunk az Insel der Jugendre, ahol egy jó kis Bratwurstot is magunkba tömtünk. Innen Kira ismét saját bicivel jött - útközben 1300x kérdezte meg, hogy mikor szálhat már át - de sajnos nem sokáig, mert kisvártatva elesett. Rita szerint csak elfáradt, mert már régóta csalinkázott, aztán lemenk az útról és csatt. Nagy baja nem lett, de inkább visszaült a bödönbe.
Innen aztán simán hazajöttünk, még fagyiztunk egyet Kata névnapjára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése